A Krajowa Izba Odwoławcza (Lengyelország) által 2014. augusztus 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Esaprojekt Sp. z o. o. kontra Województwo Łódzkie
(C-387/14. sz. ügy)
(2014/C 431/13)
Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság
Krajowa Izba Odwoławcza

Az alapeljárás felei
Felperes: Esaprojekt Sp. z o. o.
Alperes: Województwo Łódzkie

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Lehetővé teszi-e az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2004/18/EK irányelv) (1) az irányelv 2. cikkében rögzített, a gazdasági szereplők egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítése és az átláthatóság elvével összefüggésben értelmezett 51. cikke, hogy a gazdasági szereplő az iratok pontosítása vagy kiegészítése keretében a leszállított áruknak az ajánlathoz csatolt listáján általa feltüntetettektől eltérő teljesített szerződéseket (azaz teljesített szállításokat) tüntessen fel; az említett gazdasági szereplő hivatkozhat-e különösen egy másik gazdasági szereplő által teljesített szerződésekre, ha az ajánlatban nem említette meg, hogy rendelkezhet e másik gazdasági szereplő kapacitása felett?
2)
Úgy kell-e értelmezni a 2004/18/EK irányelv 51. cikkét a Bíróság C-336/12. sz. Manova-ügyben 2013. október 10-én hozott ítéletére tekintettel, amely ítéletből kiderül, hogy „[a]z egyenlő bánásmód elvét akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkezés benyújtására előírt határidő lejárta után arra hívja fel a részvételre jelentkezőt, hogy juttassa el a helyzetét leíró olyan dokumentumokat, mint például a közzétett mérlegbeszámolókat, amelyek tekintetében objektíve igazolható, hogy a részvételi jelentkezésre előírt határidő előtt keletkeztek, feltéve hogy azok benyújtását az említett közbeszerzési eljárás dokumentumai nem kifejezetten a részvételi jelentkezés kizárásának terhe mellett írták elő”, hogy az iratok csak akkor egészíthetők ki, ha a kiegészítés olyan dokumentumokat érint, amelyek objektíve igazolhatóan az ajánlatok vagy az eljárásban való részvételre irányuló kérelmek benyújtására meghatározott határidő előtt keletkeztek, vagy úgy, hogy a Bíróság csak a lehetőségek egyikére mutatott rá, és a dokumentumok egyéb esetekben is kiegészíthetők, például a nem az említett határidő előtt keletkezett, de valamely részvételi feltétel teljesülését objektív módon igazolni képes dokumentumok pótlása útján?
3)
Ha a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a C-336/12. sz. Manova-ügyben hozott ítéletben említett dokumentumoktól eltérő dokumentumok is kiegészíthetők, kiegészíthetők-e olyan dokumentumok, amelyek a gazdasági szereplőtől, alvállalkozóként megbízott harmadik személyektől vagy egyéb olyan gazdasági szereplőktől származnak, akiknek kapacitására a gazdasági szereplő támaszkodik, ha nem említették meg azokat az ajánlat keretében?
4)
Lehetővé teszi-e a 2004/18/EK irányelv 48. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 44. cikke, valamint az irányelv 2. cikkében rögzített, a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elve az egyéb olyan gazdasági szereplők kapacitására való hivatkozást, akikről a 48. cikk (3) bekezdésében szó van, oly módon, hogy két olyan gazdasági szereplő tudása és tapasztalata, akik külön-külön nem rendelkeznek az ajánlatkérő szerv által megkívánt tudással és tapasztalattal, összeadódik, ha e tapasztalat oszthatatlan (azaz a részvételi feltételt teljes mértékben teljesítenie kell egy gazdasági szereplőnek), és a szerződés teljesítése oszthatatlan (egyetlen egészet képez)?
5)
Lehetővé teszi-e a 2004/18/EK irányelv 48. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 44. cikke, valamint az irányelv 2. cikkében rögzített, a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elve a gazdasági szereplők egy csoportjának tapasztalatára való hivatkozást oly módon, hogy az a gazdasági szereplő, aki gazdasági szereplők egy csoportjának tagjaként teljesített valamely szerződést, attól függetlenül hivatkozhat az említett csoport általi teljesítésre, hogy milyen arányban vett részt a szerződés teljesítésében, vagy csak a csoporton belül számára kijelölt szerződésrész teljesítése során ténylegesen megszerzett saját tapasztalatára hivatkozhat?
6)
Értelmezhető-e úgy a 2004/18/EK irányelv 45. cikke (2) bekezdésének g) pontja, amelynek értelmében a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható az a gazdasági szereplő, aki, illetve amely az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során jelentős mértékben hamis nyilatkozatot tett, vagy nem közölte a kért adatokat, hogy az eljárásból ki kell zárni azt a gazdasági szereplőt, aki olyan hamis adatokat közölt, amelyek befolyásolták vagy befolyásolhatták az eljárás eredményét, feltéve hogy az adott megtévesztésért való felelősség kizárólag olyan hamis adatok ajánlatkérő szervvel való közléséből ered, amelyek befolyásolják az ajánlatkérő szervnek a gazdasági szereplő kizárására (és ajánlatának elutasítására) vonatkozó határozatát, függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő szándékosan és célirányosan vagy nem szándékosan, tudatos gondatlansággal, hanyag gondatlansággal vagy a szükséges gondosság figyelmen kívül hagyásával járt-e el? Csak egy hamis (a tényekkel nem egyező) adatokat közlő gazdasági szereplő esetében feltételezhető, hogy „adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis nyilatkozatot [helyesen: jelentős mértékben hamis nyilatkozatot] tett, vagy nem közölte a kért adatokat”, vagy olyan gazdasági szereplő esetében is, aki ugyan valós adatokat közölt, ezt azonban azt célzó módon tette, hogy az ajánlatkérő szerv arra a meggyőződésre jusson, hogy a gazdasági szereplő megfelel az általa támasztott követelményeknek, jóllehet nem ez a helyzet?
7)
Lehetővé teszi-e a 2004/18/EK irányelv 48. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 44. cikke, valamint az irányelv 2. cikkében rögzített, a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elve, hogy a gazdasági szereplő oly módon hivatkozzon tapasztalatára, hogy egyszerre két vagy több szerződésre hivatkozik egyetlen szerződésként, jóllehet az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem az ajánlattételhez szükséges dokumentációban nem biztosította ennek lehetőségét?
(1)  HL L 134., 114–240. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.

Full & Egal Universal Law Academy